<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Egy cukrászdában dolgozni</provider_name><provider_url>https://cukraszda.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Mantua</author_name><author_url>https://cukraszda.cafeblog.hu/author/Mantua/</author_url><title>A &quot;kiképző tábor&quot;&#039; elkezdődik</title><html>&lt;P&gt;&nbsp; Itt az idő, hogy elinduljak. Sírtam egy sort, mert itt kell hagynom a cukrászdát, meg a finom sütiket-amiket egy másik cukrászdából hozatok-, meg a fagyikat, amikből minden nap megettem három gombócot. Elindultam a macskaköves utcán, a szoknyám a térdem csapdosta, és éreztem valami nyomasztót. Azt most már nem tudodm megmondani, hogy teljesen milyen érzés volt, de a lényeg az. elég szar érzés volt. Így akár mennyire csinosan, és szexin öltöztem föl, a nyomasztó érzés elvette a kedvem a buszmegállóig való sétától. És ekkor jött, aminek sohasem lett volna szabad bekövetkeznie: stoppolni kezdtem. Barnár&nbsp;sült karom kinyújtottam az út fölé, és vártam, hogy valamelyik jó hapsi fölszedjen, és elvigyen a tanfolyam színhejére...&lt;/P&gt;</html><type>rich</type></oembed>